Védjük meg gyermekeinket és családjainkat!

Népszavazás a gyermekek és a családok védelmében, 2015. február 7-én.
Házasság lehet-e két nő vagy két férfi együttélése? Kapcsolatuk házasság lesz-e, mint a mai gyermekeket nevelő édesanyák és édesapák házassága? Nevelhet-e két férfi vagy két nő házastársként gyermeket? Hogyan sújt mindez egy lelkileg és testileg még fejlődésben lévő gyermeket és hogyan hat majd a mi kisgyermekeinkre, ha az óvodában vagy az iskolában azt tapasztalják, hogy az egyik társuknak két apja vagy két anyja van? Megmarad-e a szülői szabadság a gyermeknevelésben vagy kötelesek leszünk tűrni, hogy erkölcsileg káros tananyagot kényszerítsenek gyermekeinkre?
Ez a tétje népszavazásnak. Megvédjük gyermekeinket, megőrizzük a természet rendjét és megerősítjük a család intézményét! Ezért szavazunk IGEN-nel február 7-én, szombaton!
Mi, a Családláncba tömörülő családokkal és a gyermekekkel foglalkozó szlovákiai magyar szervezetek vezetői támogatjuk a Szövetség a Családért népszavazási kezdeményezését és arra hívjuk a felvidéki magyarságot és minden állampolgárt, hogy vegyen részt a népszavazáson!

www.felvidek.ma/felvidek/regio/50764-mancse-latjuk-hogy-mennyire-hijan-vagyunk-a-szeretetnek

Eljött már ideje annak, hogy a Gyermek megszülessen,
istállóban, állatok közt szalmaágyon megpihenjen.
Emberek éneke szóljon, angyalok kardala zengjen,
örömünnep kerekedjen. Békés, boldog karácsonyt!

 

Mindenszentek ünnepén a falu lakossága megemlékezett Esterházy Jánosról


Esterházy János emlékszobrának felavatása

2014. szept. 6-án a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete Pereden felavatta Esterházy János emlékszobrát.

Az ünnepségről beszámol a Gúta-TV: www.youtube.com/watch?v=XoEQlfFFECk


Pásztor Csaba, a Máncse elnöke elmondta, két éve tervezték az emlékhely kialakítását. „Esterházy János a szlovákiai család eszménye. Ő képviseli az összefogást és az erőt, amelynek irányába most a magyar családoknak el kellene indulniuk” – nyilatkozta Pásztor Csaba. Hozzátette, nem először állítottak Esterházy Jánosnak emlékművet az országban, hat éve Gútán egy Erdélyből hozott emlékoszlopot avattak a tiszteletére. Esterházy János a szlovákiai magyarok jogaiért küzdött a két világháború között és a második világháború idején, amikor a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború után háborús bűnösnek nyilvánították, halálra ítélték. Később életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták az ítéletet. 1957-ben a morvaországi Mírovban hunyt el.

A Mátyusföldi Nagycsaládosok Eggyesülete tisztelettel meghívja önt és kedves családját 2014. okt. 6-án 17:00-kor aradi vértanúk megemlékezésére. Ez ünnepség alkalmával sor kerül az emlékoszlopok megkoszorúzására is. Helyszín: Pered 880
Szeretettel várunk mindenkit.

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. 1871-ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel.

Aranyosi Ervin

Az aradi vértanúk emlékére

Szabadság, mit legyűrt a zsarnok.
Egy nép mely gyászol, s ünnepel!
Temetni jöttünk és siratni,
de e nép többet érdemel!
A gőg, s a túlerő legyőzött,
de büszke népünk fennmarad!
Ők tizenhárman ott nyugosznak,
nem népünk sírja lett Arad.
Ha hűvös, őszi éjszakákon,
a csillagokat kémleled,
tizenhárom ragyogó csillag
felülről őrzi népedet.
Hibáinkból tanulni kéne,
mert "megbűnhődte már e nép"!
S a hűvös, őszi éjszakákon
érezd a HŐSÖK tekintetét...